Üdvözöljük a

Az EU - Orosz gazdasági kapcsolatok fejlődése | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az EU - Orosz gazdasági kapcsolatok fejlődése

Szerző: Hendinger Anita | 2013. június 18.
Cimkék: EU,Export,Import

Újabb EU-Oroszország csúcstalálkozó került megrendezésre 2013. június 3. és 4. között Jekatyerinburgban, immár 31. alkalommal. A találkozó során olyan „örökzöld” és továbbra is problematikus témák szerepeltek napirenden, mint az új EU-orosz partnerségi megállapodás, az energetikai együttműködés rendezése, a vízumengedmény, valamint a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése.

Miközben mind a két oldal hangsúlyozta a „stratégiai partnerség” fontosságát, kompromisszumra kevéssé hajlandóak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy Oroszország 2012. augusztusi csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) új távlatokat nyitott meg az európai vállalkozások előtt: 2012-ben rekordot döntött a két fél közötti kereskedelem. A vízumliberalizáció ügyében is sikerült végre megállapodni, amely könnyebbé teszi majd a közvetlen üzleti kapcsolatok kialakítását.

 

Új Partnerség Oroszország és az EU között

 

Az EU - Orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM) újrakötése egyre sürgetőbb. A megállapodást 1994-ben írták alá, 1997-ben lépett életbe tíz évre, és 2007 óta – az új megállapodásra várva – minden évben automatikusan megújul. Az elmúlt húsz évben azonban mind az EU-ban, mind Oroszországban számos politikai, gazdasági és társadalmi változás állt be, így a kialakult együttműködési keretek már idejétmúltak. 2008 júliusában a felek tárgyalásokat indítottak egy új megállapodásról. A stratégiai célok ugyan világosak, de Oroszország és Európa számos kérdésben nem ért egyet. Oroszország ragaszkodik egy rövid, az ágazati megállapodások rendszerével kiegészített keret-megállapodáshoz, míg az EU célja egy közös értékeken alapuló, átfogó megállapodás. Akár több év is eltelhet még, mire sikerül megegyezni a partnerség részleteiről.

 

Lendületben a kereskedelmi kapcsolatok

 

Az Oroszországgal fennálló kereskedelmi és befektetési kapcsolatok a dinamikus növekedés egyik legfontosabb területe. Az Európai Unió és Oroszország közötti külkereskedelmi forgalom 2012-ben meghaladta a 300 milliárd eurót – derült ki a 2013. júniusi statisztikai adatokból. A huszonhét EU tagország a 2009-es 66 milliárd eurós mélypontot követően tavaly 123 milliárd euró értékben exportált Oroszországba. Az import is hasonló mértékben gyarapodott, hiszen a négy évvel ezelőtti 118 milliárd euróhoz képest tavaly ennek majdnem duplájára, 213 milliárd euróra nőtt. 2012-ben tehát Oroszország volt az unió harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok és Kína után, exportjából 7 százalékkal, importjából 12 százalékkal részesedett. Ezzel szemben az Európai Unió Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere, ahová kivitelének a fele irányul, és ahonnan importjának az egyharmada származik. Fontos megjegyezni, hogy az európai import háromnegyedét az oroszországi energiahordozók teszik ki.

 

Mindemellett az Európai Unió a legnagyobb oroszországi befektető is, a közvetlen külföldi befektetések háromnegyede az EU 27 tagországából származik.

2012-ben 168 milliárd eurónyi beruházásra vállalkoztak az uniós cégek, ami meghaladja a kínai és indiai piaci befektetéseket.

 

A WTO - csatlakozás következményeként az orosz kormány kénytelen fokozatosan leépíteni a nemzetközi versenyt torzító állami támogatásokat, ami a versenyképtelen orosz ipar jelentős részének csődjéhez vezethet.

 

Ezeknek az üzemeknek a helyére olyan külföldi tőkével alapított vállalkozásoknak kellene Oroszországba betelepülniük, amelyek korszerűgépeket, gyártási eljárásokat, szakmai és vállalatirányítási ismereteket honosítanának meg. Az orosz WTO - csatlakozással csökken a beviteli vámok szintje is, vagyis a jelenlegi 10,3 százalékos átlagról (15,6 százalékos mezőgazdasági és 9,4 százalékos ipari vámszint) lemegy 7,1 százalékos átlagra (11,3 százalékos mezőgazdasági és 6,4 százalékos ipari vámszintre).

 

A WTO - csatlakozás igazi nagy kihívása a nemzetközileg elfogadott szabályok következetes érvényesítése az ezekhez egyáltalán nem szokott orosz gazdasági szereplőknél. A kialakult szabad piaci versenyt Moszkva helyenként igyekszik „kijátszani”: az orosz autógyárakat például úgy részesítené előnyben, hogy az importált autókra szállítási, úgynevezett ”újrahasznosítási díjat” kellene fizetni. Az Európai Bizottság felháborítónak tartja ezt a megkülönböztetést, ami ellenkezik a WTO elveivel.

 

Harmadik energiacsomag

 

Az orosz szállítások döntő részét, több mint 83 százalékát az ásványkincsek, azon belül is az energiahordozók alkotják. Az orosz földgáz Ukrajna megkerülésével a már működő Északi Áramlat vezetéken is eljut az Európai Unió egyes tagállamaiba. A tervek szerint 2015-től a Déli Áramlat vezetéken keresztül további tagállamok, így Magyarország is hozzájut ehhez a fontos energiahordozóhoz. Oroszország kész az együttműködés bővítésére Brüsszellel az egységes energiarendszer kialakításában az idén márciusban Moszkvában aláírt 2050-ig szóló útiterv alapján.

 

Az orosz vezetést azonban továbbra is aggasztja az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagjának alkalmazása. Moszkva szerint az hátrányos helyzetbe hozza az orosz cégeket. A 2009-ben elfogadott szabályozás az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más, monopolhelyzetben levő szállítókat a gáz szállításában élvezett előnyöktől. Oroszországot nyugtalanítja a Gazprom, orosz állami gázcég elleni európai bizottsági vizsgálat és a Kaszpi – tengeri gázvezeték építésének a terve.

 

Vízumkönnyítés

 

Oroszország azt is szeretné elérni, hogy Brüsszel felgyorsítsa a vízumkényszer eltörlését az orosz állampolgárok európai uniós tagállamokba történő rövid távú utazása esetében, és álláspontja szerint addig is - akár azonnal - be kell vezetni számukra az egyszerűsített vízumkiadást. A vízumrendszer liberalizálásáról szóló tárgyalások már a végső szakaszban vannak, és jelentős hangsúlyt kapnak a kétoldalú kapcsolatok gazdasági szempontjai is. Egyes orosz vagy európai cégeknek van olyan tapasztalata, hogy dokumentumok kérelmezése miatt elhúzódtak vagy meghiúsultak a találkozók üzleti partnerekkel. Ez akadályozza a műszaki-tudományos együttműködést is. Németország, Olaszország, Spanyolország és Ciprus aktívan támogatja a vízumrendszer megkönnyítését. Ha a vízum megszerzése nem lesz többé probléma, ez a turizmus és az üzleti szféra javát szolgálja.

 

Az Európából Oroszországba utazókra ugyanakkor egy új orosz törvény vonatkozna, amely júliustól kötelezné a légitársaságokat, hogy kiadják az utasokra vonatkozó személyes információkat. Ez a törvény szögesen ellentétes az EU általános adatvédelmi jogszabályával, mely szerint a légi utasok adatainak kiszolgáltatása tilos. A légitársaságok tehát július 1-től egyszerre lesznek kötelesek védeni utasaik adatait, és megosztani azokat az oroszokkal. Egyelőre még senki sem tudja, hogyan lehetne feloldani ezt az ellentmondást. A nézeteltérés jelentős akadályt jelenthet a vízumliberalizációról szóló megállapodás aláírásában.

 

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet